A helyzet úgy áll, hogy az afrikai sertéspestis megérkezett Fejér megye északkeleti határához. Emberre nem veszélyes, de a sertéságazatot komolyan érinti.
A Budakeszi Erdészet elkerített vadászterületén talált öt elhullott vaddisznóból mutatta ki szeptember 28-án az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma – olvasható a hivatal honlapján. Vagy puszta véletlen, vagy a gyors reagálás mintapéldája, de az Agroinform tudósítása szerint már másnap, az épp zajló 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár keretein belül több mint négyszázan vettek részt a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége, valamint a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által szervezett konferencián, ahol az előadók az ASP aktuális helyzetéről is tájékoztatták az ágazat szereplőit.
Fontos hangsúlyozni, hogy az ASP emberre nem veszélyes, ám kihatásai a sertéságazatra kifejezetten húsba vágóak. A friss budakeszi esetek egyik fő következménye, hogy a korábban főként Kelet-Magyarországon kimutatott fertőzés dunántúli megjelenésével az ASP-járvány országosnak tekintendő.
A járványügyi protokoll szabályait követve a fertőzött terület körül védelmi zónákat jelöltek ki. Így Fejér északkeleti harmada a Vértest, a Velencei-tó és Pusztaszabolcs-Adony térségét is magában foglalva magas kockázatú besorolást kapott. Eme intézkedés 17 vadásztársaságot érint. A Székesfehérvárt is tartalmazó közepes kockázati besorolású terület egy nyúlványa egészen a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet aljáig húzódik, magában foglalva Aba és Sárszentágota térségét. Itt mintegy 30 vadásztársaság érintett. A megye délnyugati része alacsony kockázatú besorolásban van, de a helyzetre jellemző, hogy kockázatmentes besorolással jelenleg Magyarország egyetlen négyzetcentimétere sem rendelkezik.
A fertőzött területen, a budakeszi vadaskert területén élő vaddisznóállományt a protokollnak megfelelően elkezdték leölni, nehogy a vírus továbbterjedjen a háztáji és a nagyüzemi gazdaságokban nevelt sertésekre. Ugyanakkor az országos főállatorvos már februári határozatában szigorú szankciókat helyezett kilátásba azokkal szemben, akik nem tartják be a járványvédelmi előírásokat. Amelyek az ország egész területén érvényben vannak. Aki tehát a tilalom ellenére állati eredetű élelmiszer-maradékot is tartalmazó „moslékkal” etet, annak teljes sertésállományát azonnali hatállyal kiirtják – bármiféle állami kompenzáció nélkül.
A kültéren nevelt sertéseket kötelező kettős kerítéssel körbevenni. Ennek hiányában a teljes állományt 90 napon belül és kártalanítás nélkül leölik. Mindenhol, ahol sertést tartanak, kötelező a kéz- és lábfertőtlenítő használata. A járművek is csak kerékfertőtlenítést követően közlekedhetnek a disznóknak otthon adó udvarrészen. A turistáknak továbbá – bár megtiltani nem lehet – nem javallott a fertőzött területek látogatása. Ami viszont javallott, az a lábbelik talprészének és a túrafelszerelés talajjal érintkező részének rendszeres és alapos fertőtlenítése. A Nébih-vizsgálat szerint ugyanis a budakeszi eseteket is emberi közreműködés okozta.
Mindezeken felül a megye most életbe lépő új kockázati besorolásai a lakosságra nem rónak további feladatokat. A vadászatok rendjére, a trófeakiadásra és a kilőtt vaddisznók húsának hasznosítási protokolljára azonban hatással vannak. A megyei kormányhivatal által kijelölt, aktív közreműködésre kötelezett személyek (hivatásos vadász, állatorvos, vadhúsvizsgáló) pedig az országos főállatorvosi határozatokban megszabott módon, tervezetten és rendszeresen megkezdik az előírásos területbejárásokat. Ezek során célzottan keresik és vizsgálják be az elhullott egyedeket. Fontos azonban, hogy bárki, aki elhullott vaddisznóra talál, haladéktalanul értesítse a hatóságokat.