A CSAPDÁZÁSRÓL ÉS A HATTYÚNYAK CSAPDÁRÓL

Ez a téma néhány havonta újból és újból felszínre kerül, és feleslegesen korbácsolja fel az indulatokat. Bizonyosan csakis a jószándék hajt mindenkit, aki jótékony tiltakozásként éli meg a megosztásokat, lájkokat, szmájlikat, kommenteket, nem feltételezem, hogy ilyen komoly témában bárki csak a népszerűséget hajhászná. De nem bölcs dolog állást foglalni a legalapvetőbb háttérismeretek is nélkülözve, olyan interneten és Facebook-on keringő zavaros tartalmak alapján, amelyek szintén tele vannak fél- és tévinformációkkal (természetesen ezeknél sem feltételezhetek semmilyen hátsó szándékot, függetlenül attól, hogy magánszemély vagy szervezet tartja felszínen a témát.) Állampolgári és sportvadász minőségemben, illetve végzős vadgazda mérnök hallgatóként megpróbálok az alábbiakban segíteni, remélve, hogy ezt az összefoglalót elolvasva tisztán lát, aki akar.

1. Minden ellenkező híreszteléssel szemben a csapdázás – és ezen belül a hattyúnyak csapda használata – Magyarországon legális tevékenység. A Vadgazdálkodási törvény (http://bit.ly/2N0kkRA) EU-s jogszabályokra hivatkozva határozza meg, milyen módszerek engedélyezettek és mik tilosak. Összefoglalva: az ölőcsapdának szelektívnek kell lennie (tehát csak a célfajt, -fajokat megfognia) és villámgyorsan ölnie, az élve fogó pedig semmilyen sérülést nem okozhat, és ebből el kell hogy lehessen engedni, amit megfogott.

2. A HATTYÚNYAK CSAPDA SZELEKTÍV, mert csak a kutyaféléket (róka, aranysakál…) foghatja meg működési elvénél fogva. Ezek a csapdák szabályos kihelyezés esetén el vannak ásva, és akkor sülnek el, ha a csalifalatot valami felfelé húzza, miután kiszagolta. Tehát NEM CSAPÓDNAK ÖSSZE RÁLÉPÉSKOR. Amikor elsül, a rugó ereje révén gyakorlatilag azonnali halált okoz. (A szabálytalan kihelyezés más lapra tartozik, de feltételezem, hogy mindenki, aki nem elásott csapával találkozott, azonnal feljelentést is tett.)

4. A hattyúnyak NEM CSAPÓVAS, amely valóban egy Magyarországon tiltott, nem szelektív eszköz. Ez rálépéskor sül el, és a végtagot fogja meg, komoly vagy akár súlyos sérülést okozva állatnak, embernek egyaránt. Természetesen nettó állatkínzás, Btk. szerint akár többéves börtönbüntetéssel is sújtható.

3. Igen: a kutyát a hattyúnyak csapdák szintén megfogják, és ebből vannak az újra és újra fellángoló balhék. Azonban egy dolgot meg kellene érteni végre: a kutya a vadászterületen RENDELLENESSÉG, SZABÁLYSÉRTÉS (Szabálysértési törvény, Veszélyeztetés kutyával, 193. § (1) b): – http://bit.ly/2JzS0Ud). Így aztán azzal nem kell számolni a csapda kihelyezésekor, hogy kutyát foghat meg.

Példa: arra sem kell számítanunk, amikor patkánymérget teszünk ki a sufniban, hogy valaki bemegy az utcáról, gondol egyet és megeszi, mert zizi cukorkának nézi. Még egy példa: ha a gyerekem beszökik egy lezárt építkezési területre, és baja esik, akkor nem az építőipar és nem a munkások a hibásak, nem a biztonsági előírásokban van a probléma és nem is a gyerekben, hanem a szülőben.

5. Tehát egy megoldás van, hogy ne fogjon kutyát a hattyúnyak: NE LEGYEN SZABADON KÓSZÁLÓ KUTYA A TERÜLETEN. Ez csak és kizárólag a kutya gazdájának felelőssége. Ilyen egyszerű, ennyi az egész.

4. A végére egy kis jogászkodás, mivel egyre többen hivatkoznak a vonatkozó EU-s rendeletre (A Tanács 3254/91/EGK rendelete) anélkül, hogy értelmeznék, vagy akár elolvasnák. Ennek nemrégiben pontosították a magyar fordítását, amely pontosítás egyébként érdemben semmin nem változtatott. A preambulumban (a jogszabály céljait összefoglaló bevezetésben) a pontosítás után a következő részt olvashatjuk, egyebek mellett:

„mivel az Európai Gazdasági Közösség által a 82/72/EGK határozattal elfogadott, az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló 1979. szeptember 19-i Berni Egyezmény egyes fajok esetében megtiltja a befogás és elejtés valamennyi megkülönböztetés nélküli eszközének használatát, ideértve a széles körű vagy nem szelektív befogásra vagy elejtésre alkalmazott csapdákat is;”

A Facebook-on nincs kiemelés, ezért leírom a lényeget: a Berni Egyezmény a befogás és elejtés MEGKÜLÖNBÖZTETÉS NÉLKÜLI eszközeinek használatát tiltja (IV. függelék, angol és francia nyelven: http://bit.ly/2q4k76T). És akkor térjünk vissza a fenti 2. ponthoz: a hattyúnyak szelektív, kifejtettem, miért.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: https://www.facebook.com/attila.foldvarilapath/posts/10218795837260682

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük