Az előterjesztés még csak tervezet, amelynek folyamatban van a társadalmi és közigazgatási egyeztetése – olvasható a kormányzati portálon. A vadgazdálkodási tájegységi tervekről szóló földművelésügyi miniszteri rendeletben az Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Tájhoz tartozik Vas megye – többszörösen. A teljes terület 13 tájegységből áll, abból kettő teljes egészében, kettő pedig kis részben Vas megyei. Az 503-as számmal jelölt alpokaljai vadgazdálkodási tájegység 155 254 hektár, teljes területe Vas megyéé, ahogy az 504-es számú Rába-menti-kemenesháti vadgazdálkodási tájegység is, az 176 890 hektár.
A vadgazdálkodási rendelettervezet részletesen leírja, hogy milyen vad vadászható az adott térségben, azt is, hogy jellemzően milyen a vad állománya és minősége. Az előterjesztés az aktuális vadgazdálkodási feladatok mellett hosszú távú célokat is megfogalmaz, azokat 15 pontba gyűjtötték és az egész országra érvényesek.
Az egyik cél a nagyragadozókról szól és Vas megye is érintett, azt írják ugyanis, hogy az alpokaljai tájegységben „kívánatos a nagyragadozók (farkas, hiúz, barnamedve) állandó jelenléte”.
Gömbös Mátyás vadászmester a preparált állatok között. Fotó: Szendi Péter
A vadgazdálkodásnál figyelni kell a farkasok, hiúzok és medvék megőrzésére, egészen pontosan:
„Azon területeken, ahol e fajok tartós jelenlétére lehet számítani, a vadászatokat úgy kell tervezni, hogy az ne zavarja indokolatlan mértékben e fokozottan védett ragadozókat”.
Vagyis költözhetnek medvék Vas megyébe – de betelepítésről szó sincs. És ha élne is medve az Alpokalja erdeiben, medvevadászatot akkor sem tervezhetne senki, sőt. A rendelettervezet úgy fogalmaz, hogy „mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy e fajok egyedeit sem szándékosan, sem véletlenül ne ejtsék el”. Hogy jó lenne-e, ha élnének nagyragadozók Vas megyében? Az őriszentpéteri Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság vadászmestere, Gömbös Mátyás szerint nem feltétlenül. Tény, hogy ha túlszaporodik egy vad, akkor egész fajok pusztulhatnak ki – éppen ezért kell állományszabályozó vadászatokat tartani.
Ha mondjuk élne itt farkas, akkor a vadásznak már nem kellene annyi őzet lőni, mert a gyengét, a beteget a farkas lerendezné.
– fogalmazott a vadászmester. Másrészt nagy gondokat is okozna, mert a háziállatokra is fájna a foga.
Gömbös Mátyás a vadászati kiállításán. A vadászmester azt mondta, szereti a vadat, de nem örülne, ha nagyragadozók élnének Vas megyében. Fotó: Szendi Péter
– Én nem örülnék neki, imádom a vadat, de sok gondunk lenne vele – összegezte. Gömbös Mátyás. Erdélyben több alkalommal is volt medvevadászaton, mégsem egy barnamedvét mutatott, hanem egy grizzlyt. Magyarország legnagyobb grizzly medvéje van a tulajdonában. – Sajnos nem én lőttem. A fővárosi állatkert lakója volt, aztán átkerült a veresegyházi medveotthonba. Harmincévesen gyógyíthatatlan beteg lett, el kellett altatni, jó barátom a veresegyházi otthon igazgatója, felajánlotta a vadászati kiállításomnak – mutatta be. Ez a medve Észak-Amerikában honos, ilyen állattal akkor sem futhatnánk össze a Vas megyei erdőkben, ha a vadgazdálkodási rendelettervezet hosszú távú célkitűzése megvalósulna.
http://www.kormany.hu/download/f/ec/41000/Vadgazdalkodasitajegysegitervek.zip#!DocumentBrowse (zip fájl, benne Word dokumentumok)
Forrás: https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/medvek-hiuzok-farkasok-elhetnek-vasi-erdokben-2235821/