Sehol nem lőttek ki annyi kóbor kutyát 2016-ban, mint a megyében. Érdekességek a szabolcsi vadászat világából.
Külföldiek vadásztatásából (bérlövésből és szolgáltatásokból) 150, míg a hazai vadászok pénztárcájából 189 millió forint bevétel származott Szabolcs-Szatmár-Beregben.
A megyei vadászati bevételek elérték a 741 millió forintot, amihez az kellett, hogy az élő és a lőtt vadból, a pályázatokból és az „egyebekből” 408 millió forint jöjjön be. A munkabér, a vadgazdálkodás, a vadkárok és más kiadások 729 milliót vittek el, így 12 millió forint volt a plusz az Országos Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb, 2016-ra vonatkozó statisztikái szerint.
Abban az évben – közlik – a szabolcsi vadásztársaságoknak 2320 tagja volt és 150 hivatásos vadászt tartottak nyilván.
(Hajdú-Biharban 1594 és 168 volt ez a két szám.)
Sehol nem vagyunk a Dunántúlhoz képest
A külföldi vadászok általi bérlövésből befolyó pénz szempontjából Szabolcs-Szatmár-Bereg országosan az utolsók között, a belföldiek esetében a középmezőny alsó részében volt két évvel ezelőtt. Míg előbbiek tekintetében Somogy a pozitív (685 millió forint) és Nógrád a negatív (42 millió forint) véglet, addig utóbbiaknál Zala magasan viszi az első helyet (502 millió forint). A vadászathoz kapcsolódó közvetlen szolgáltatási bevételek a Dunán inneni megyékben láthatóan alacsonyabbak, mint a Dunántúlon. Míg Békésben 11, Hajdú-Biharban 25, Szabolcsban 37, de még a vadregényes Borsodban is csak 69 millió forint származott ebből, addig a kis Vasban csak összejött 190, Zalában 77, de Fejérben is 74 millió forint. Somogyot pedig vegyük is ki a pakliból a maga 316 milliójával.
A pénz természetesen szorosan összefügg a vadállománnyal, márpedig az erdősebb dunántúli megyékben több a lőhető vad, mint az Alföldön. Itt például a 2017-es becslés szerint másfélszáz muflon volt, míg Veszprém megyében kétezres állományt tartottak nyilván. A helyi gímszarvasok száma (1786) nem mérhető a tízezer feletti populációval rendelkező Baranyához, Somogyhoz. De vaddisznóval azért nem állt rosszul a megye, közel ötezerre becsülték a számukat, ami már középmezőny.
Aranysakálok között
Egyes vadakban Szabolcs közel sem kutyaütő: a dámszarvasokkal (1634) már a jobbak közé tartozik, az őzekkel (31 ezer) és a fácánokkal (52 ezer) dobogós, a mezei nyulakkal (27 ezer) és a foglyokkal (1078 ezer) pedig – ha a top3 nem is – a felsőház megvan.
Viszont ha valaki borzot (3866) vagy nyusztot (1562) akar lőni, országos viszonylatban is a megye kínálhatja a legnagyobb állományt! Kisragadozók vannak bőven, görényből (2334) is erős a vidék, csak Csongrádban becsülik nagyobbra az állományt, ahogy a menyétben (4046) is csak Csongrád és Hajdú-bihar erősebb.
Az utóbbi évek „sztárja”, az aranysakál nem annyira elterjedt Szabolcsban, a számukat 234-re becsülték a baranyai és somogyi 3-4 ezerhez képest (2016-ban 44 állat került terítékre a megyében).
További érdekesség, hogy a szomszédos Hajdú-Biharban nyestkutyát lőttek (csak két hasonló fordult elő az országban), illetve Jász-Nagykun-Szolnokban és Tolnában mosódmedvét is lepuffantottak.
Az adatok szerint Szabolcsban 2016-ban legalább 1092 kóbor kutyát és 849 macskát vadásztak le. Ez országosan a legtöbb, s általánoságban a kutya- és macskatartók felelősségét kérdeőjelezi meg.
Az Index csütörtöki cikkében egy sor figyelemre érdemes térképet is megtekinthetnek a témában!
Ratalics László
Forrás: http://szabolcsihir.hu/helyben-jaro/2018/03/szabolcs-titkos-fegyvere-a-borz