A Hajós Felsővágási Vadaskertben február 11-én, vasárnap délelőtt vaddisznóvadászat közben fordult végzetes tragédiába. Az ország különböző településeiről érkezett 12 vadász a Gemenci Erdő és Vadgazdálkodási Zrt. szervezésében, a Hajósi Erdészet területén, a vaddisznók részére kialakított, kerítéssel körbe vett Felsővágási Vadaskertben, tehát állami erdőben a szokásos eligazítást, felállítást követően kezdte meg a vadászatot, kezdi beszámolóját a Kalo Hírek.
A hajtók között vadászvizsga előtt álló vadász-jelöltek éppúgy voltak, mint a részvénytársaság alkalmazásában álló, Érsekcsanád Veránka-szigeten élő K. László. A 48 éves férfi hétköznapokon fogatosként és erdőmunkásként szolgálta az erdészetet. Az erdőben és vadhajtásban egyaránt jártas, mintegy 170 centiméter magas férfi a hajtók legszélén haladt, amikor a gyanú szerint a szegedi T. László eddig tisztázatlan körülmények között a golyós fegyveréből leadott lövéssel a fején eltalálta és azonnal meghalt.
A rendőrség szűkszavú közleményén túl és a különböző sajtóorgánumokban terjedő hírek, híresztelések tisztázása végett eredt a Kalo Hírek a tragikus eset nyomába, a vadászatot szervező, bajai székhelyű Gemenci Erdő és Vadgazdálkodási Zrt. illetékes osztályvezetőjét is megkeresték.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság nyomoz
Sipos Sándor erdőgazdálkodási és műszaki igazgató azt a tájékoztatást adta: egyes ügyekben a vezérigazgató kijelölése alapján valóban ő tartja a kapcsolatot a sajtóval, de a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság folyamatban lévő vizsgálata miatt a rendőrségi közleményben foglaltakon túl információt nem adhat.
Az osztályvezető a lap által előadott tényeket, adatokat nem erősítette meg, de nem is cáfolta.
Két órán át tartott a pánik Hajóson
A városban tegnap délelőtt járva megtudták: a hajósiak közül szinte mindenki tisztában van azzal, hogy a halálos balesettel járó vadászatot nem a helyi Hajósi Vadásztársaság, hanem ahogy ott mondják, „Gemenc” szervezte. Az összesen hét erdészettel, közte a Hajóson 10 ezer 408 hektár erdővel és vadasparkkal rendelkező Gemenci Erdő és Vadgazdálkodási Zrt. szinte fogalom a hajósiak egy része körében. Mint elhangzott, a vadászatot szervező részvénytársaság a vadászok szállásfoglalásával, étkeztetésükkel télen-nyáron komoly bevételhez juttatja a város több vállalkozását. Hajtóként is gyakran foglalkoztatnak hajósiakat, akik a 8-10 órás vadászat végén legkevesebb 6 ezer forintot kapnak. Akik rutinosabbak, vagy vadászvizsga előtt állnak, azok akár a 12 ezer forintot is megkereshetik egy nap.
Nem volt ez másként vasárnap sem, a hajtók mintegy fele Hajósról érkezett a vadaskerthez. A pánik akkor ütötte fel a fejét, amikor úgy fél 10 körül futótűzként terjedt a városban, hogy az egyik hajtót halálos lövés érte. Aki csak hallotta, azonnal hívta a rokonát, ismerősét. Mobil térerő probléma nem lehetett, hiszen a vadaskert a Pincefalu szélétől mintegy 2,5 kilométerre, a Jánoshalma felé vezető út mellett van. Ám volt olyan hajtó, akinek lemerült a telefonja. Ő csak bő két óra múlva adott életjelt és mondta el, mi is történt valójában. Ezekből a beszámolókból Hajóson többen össze tudják rakni az eseményeket.
A közvélemény a vadászatot vezető felelősségét is firtatja
Egybehangzó állítások szerint a vadasparkban évek óta jól bevált, meghatározott koreográfia szerint zajló vadászatot ezúttal nem helyi szakemberek, hanem a „gemenci főnök” irányította. A helyi vadászmesterek közül az egyik különösen tudta volna, hogyan nem szabad felállítani a vadászokat és a hajtókat, ugyanis a hajósi erdőben közeli hozzátartozóját veszítette el egy hasonlóan tragikus végkimenetelű vadászbalesetben.
Mint elhangzott, a 12 vadászból két csoportot szerveztek. A 6-6- puskás egy nyiladéknál egymástól távolabb helyezkedett el, de az egyébként szabályos, a hajtókkal párhozamos, velük semmiképpen nem szöget bezáró lővonal a felállításnak köszönhetően egyes vélemények szerint úgy alakult, hogy a hajtók közül a legszélső már lővonalgyanús helyen tartózkodott. A rutinosabb, képzettek hajtók közül többen felismerték a veszélyt, ezért a baj elkerülése érdekében kicsit lemaradva, a kockázatos szélek helyett középre húzódtak. Ha a vizsgálat szerint is igazuk volt, akkor nem feltétlenül a vak véletlenen múlt a hajtók legszélén elhelyezkedő K. László halála.
A „gurulatot kapott a lövedék” csak egyfajta népmesei fordulat?
A portálnak megszólaló egyik résztvevő szerint az állítás, miszerint a hajtót úgy érte halálos lövés, hogy a lövedék valamin gurulatot kapott, csak egyfajta utólagos magyarázkodás, népmesei fordulat.
Ugyan hogy és min tud a lövedék egy homokos talajú erdőben, tél lévén aljnövényzet nélkül, fás területen úgy gellert kapni, hogy az egy 170 centiméter magas embert éppen fejen találjon?
– tette fel a kérdést emberünk, válaszra nem várva.
Majd azzal folytatta: ha vaddisznóra lőnek, nyilvánvalóan lefelé céloznak, nem 170 centiméter magasságba. Az informátor arról nem kívánt nyilatkozni, hogy az M1 híradója szerint a halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont T. Zsolt vagy mások a vadászat előtt fogyasztottak-e szeszesitalt.
Azt viszont elmondta, ha hajósi szakemberek szerveznek ilyen vadászatot, kínosan ügyelnek arra, hogy ilyen ne forduljon elő.
Sajnos manapság egyre több a puskás ember. Puskás ember bárkiből lehet könnyen, de vadász csak akkor, ha etikus, fegyelmezett és elhivatott a természet iránt, ugyanis a vadászat nem az öldöklésről szól. A természet, a vadászat iránt elkötelezett, köztiszteletben álló hajósi polgár szerint a Felsővágási Vadasparkban folyó vadászat megítélése annak ellenére felemás a városban, hogy az bevételt jelent a helyi vállalkozásoknak. A legmarkánsabb vélemények szerint egy vadasparkban, tenyésztett vaddisznókra úgy lőni, hogy a vadat elém terelik, az nem vadászat, hanem „gyilkolászás.” Ilyet az ő szemében nem vadászok, csak puskás emberek csinálnak. A vadnak semmi esélye nincs, hiszen a kerítés egyben a menekülés korlátja.
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
A vadász azt sem rejtette véka alá: Hajós négy-öt évente egy-egy halálos vadászbalesetével kerül az országos híradások sodrába. Ez vagy azért lehet, mert sok a vadász, intenzív a vadásztatás, ezért nagyobb az esély a balesetre, vagy mert ezt valamiféle rendszerhiba generálja. Mindkettőt odafigyeléssel, a vadászati rendszabályok még fokozottabb betartásával és betartatásával lehet csökkenteni. Teljesen megszűntetni még ekkor sem, mert a fegyvertartás és használat veszélyes műfaj…