Egyelőre csak vaddisznóknál, de Magyarországon is megjelent az afrikai sertéspestis. A hír hallatán a sertéságazat és a vadásztársadalom minden tagja szinte egy emberként kapott a szívéhez. De mekkora valójában a veszély? Mit érdemes tudni a betegségről, mik a teendők és mire számíthatunk? Többek között erről is szó esett dr. Bognár Lajos országos főállatorvossal folytatott beszélgetésünkben.
– Milyen most a hazai afrikai sertéspestis helyzet?
– Az állategészségügyi szakemberek folyamatosan végzik a vizsgálatokat. Több elhullottan talált vaddisznóban is kimutattuk már a vírust, de ezeket mind az első esethez közel, az úgynevezett különösen ellenőrzött területen belül találták. A szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy „helyhez kössék” a vírust, de nem zárható ki, hogy további esetek is előfordulnak majd.
– Mit tart a legfontosabbnak a betegséggel kapcsolatban?
– Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az ASP az emberre nem veszélyes, kizárólag a vaddisznókat és a házi sertéseket betegíti meg. A betegség megjelenése azonban komoly gazdasági kárt jelent a vadásztársadalom számára is. Maga a vírus rendkívül ellenálló, megfelelő körülmények között akár évekig is fertőzőképes marad. Nincs se gyógykezelés, se megelőző vakcinázás ellene. Ráadásul nem csak „természetes úton” terjed, hanem ún. ragályfogó eszközökkel, de akár fertőzött hússal, vagy abból készült termékkel is messzire elhurcolható. Éppen ezért a legfontosabb, hogy a saját szintjén mindenki betartsa a megelőzéshez szükség előírásokat.
– A vadászok esetében mit jelentenek ezek az óvintézkedések?
– Mint említettem, vaddisznóknál már kimutatta a Nébih laboratóriuma a betegséget. Az első eset körül kijelöltük az úgynevezett különösen ellenőrzött, valamint a fertőzött területet. Az előírások is elsősorban ezekre a területekre vonatkoznak. Ezek közé tartozik például a vadászat tiltása, korlátozása, amelynek célja, hogy a fertőzött területen élő vaddisznók elvándorlása a lehető legkisebb mértékű legyen. Ezzel egy időben az elhullott vaddisznók keresése szervezetté és intenzívvé vált, a megtalált hulláknál pedig minden esetben kötelező elvégezni a laborvizsgálatot. Zajlik a vadászatra jogosultak képzése is., akiknek a hatékony munkavégzését, szükség esetén, vadhűtő biztosításával is segíti a Nébih. Minden intézkedés – amelyekről bővebben a Nébih honlapján, a http://portal.nebih.gov.hu/hu/afrikai-sertespestis oldalon tájékozódhatnak – célja a fertőzés továbbterjedésének és házi sertésre való átjutásának megakadályozása. A hatósági állatorvosok mindent megtesznek a betegség „helyhez kötéséért”. A vaddisznóállományok mentesítése azonban nagyon hosszú folyamat is lehet. Spanyolországban például 30 évig tartott, Szardínián pedig eddig nem sikerült megvalósítani. Mi a jelenleg legeredményesebbnek tűnő Csehországi stratégiát követjük, ahol sikerült a betegséget lokalizálni és a terjedést jelentősen lassítani. Tehát van remény a mentesítésre! Ehhez a jelentős munkához kérem a vadásztársadalom megértését és támogatását!
– Mit tehetnek azok a vadászok, akik nem a fertőzött területen belül hódolnak a vadászat élményének?
– Esetükben is nagyon fontos, hogy ha a vaddisznók között megbetegedést, vagy elhullást tapasztalnak, azt haladéktalanul jelentsék a megyei vadászati hatóságnak és a vadászterület helye szerint illetékes járási főállatorvosi hivatalnak, hisz általános előírás az ASP-re (és KSP-re is) irányuló mintavétel. Szintén lényeges, hogy a vadászterületen ne szórjanak szét olyan hulladékot, amely állati eredetű élelmiszerek maradékát is tartalmazza. Ha pedig egy vadász otthon házi sertéseket is tart, akkor minden vadászatot követően cserélje le ruházatát és lábbelijét, mielőtt sertései itatásához, vagy etetéséhez fogna.
Ne felejtsék el, hogy sertéstartó udvarokban vaddisznókat elhelyezni tilos! És legyenek figyelmesek, mérjék fel a vadászterületen élő vaddisznó kondákat, azok létszámát és mozgását, mert egyes kondák „eltűnése”, kipusztulása az ASP első jele lehet.
– Mit tudna még javasolni a vadászoknak?
– Tájékozódjanak a Nébih tematikus honlapján, kérdés esetén konzultáljanak a vadásztársaságokkal, vagy az állategészségügyi szolgálat szakembereivel, ha pedig a legkisebb gyanújuk is felmerül, akkor haladéktalanul jelentsék! A hatósági állatorvosok mindent megtesznek a betegség „helyhez kötéséért”, valamint a házi sertések megóvásáért, de a sikerhez a vadász társadalom támogatása és felelős magatartása is elengedhetetlen.
Forrás: Nébih