Lehetővé teszi a veszélyesnek minősített medvék kiemelését és kilövését az az intézkedéscsomag-tervezet, amelynek pénteken zárult a közvitája. A környezetvédelmi minisztérium tervezete megoldást keres a Románia területén élő medvék túlszaporodására, ugyanakkor élőhelyük és génállományok megőrzésére. A tervezet nem aratott mindenki számára maradéktalanul sikert.
Az új intézkedési csomag több újdonságot is tartalmaz, érdekessége, hogy ez eddigi, kifejezetten a medvék életét védő javaslatok mellett megengedőbb. Lehetővé teszi a veszélyesnek ítélt egyedek kiemelését, vagyis nem zárkóznak el a vadászatuktól sem. Továbbá régióspecifikusan is vizsgálják a kérdést, vagyis külön megemlítik azokat a megyéket, ahol egyértelműen túlszaporodásról beszélhetünk. A szöveg szerint Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Vráncsa és Prahova megye esetében másként kell megközelíteni a medvekérdést.
Az ember is tényező lett az új intézkedési tervezetben
Szintén újdonság, hogy a nagyvadak által okozott károk lajstromában nemcsak a gazdasági területekben okozott kár szerepel, hanem konkrétan a medve és ember közötti konfliktusok megelőzését, illetve csökkentését is célul tűzték ki, tehát számba veszik azt is, hogy a medvék az ember épségére is veszélyt jelenthetnek.
Az akciótervben szereplő intézkedések közül a dokumentum kiemelten foglalkozik a medvepopuláció méretének meghatározásával, kijelenti, hogy minden további lépés megtétele előtt minél pontosabb adattal kell rendelkezniük arról, hogy hány medve él az ország területén. Erre több módszert is javasolnak: genetikai vizsgálatokat, térfigyelő kamerás követést, valamint mozgásérzékelős megfigyelést. A dokumentum szerint egyébként 2016-ban mintegy 6000-6600 barnamedve élt Románia területén, ez az európai országok összességében (Oroszországot kivéve) élő egyedszám 35-40 százalékát teszi ki. Románia az Európai Unióval szemben tett populációmegőrzésre vonatkozó vállalása szerint az optimális egyedszámnak 4000 körül kellene lennie, amely az ország, azon belül a Kárpátok vonulatának 69 000 négyzetkilométeres erdős területét élőhelyként foglalja el.
A medveállomány megőrzésére vonatkozó intézkedési tervezet fő célkitűzései a természetes élőhely megőrzése, valamint az egyedszám pontos felmérése, az élőhelyek között ökológiai összeköttetés biztosítása, az emberek megfelelő tájékoztatása, valamint a törvényes keretek javítása. Fontos célkitűzés továbbá, hogy úgynevezett beavatkozási plafont is megszabnának, amelyet az egyes megyék által bejelentett károk alapján határoznának meg térségspecifikusan. Azt azonban leszögezi a dokumentum, hogy az esetleges kilövésekről a végső döntést még így is a környezetvédelmi minisztérium hozná meg. Továbbra sem vetik el a medvék olyan helyekre történő elszállításának gondolatát, ahol csökkent az állomány, azonban a környezet lehetővé teszi, hogy ott éljenek.
A környezetvédők kétlik, hogy meg lehet számolni a medvéket
A 65 oldalas intézkedési tervezetben foglaltakról szakemberek véleményét is kikértük. Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója üdvözli a kezdeményezést, ugyanakkor kissé kétkedve áll ahhoz a célkitűzéshez, miszerint megszámolnák a medveállományt. Mint mondta, dicséretes, hogy több módszert is alkalmaznának a vadak megfigyelésére és megszámolására, azonban nem biztos benne, hogy valóban meg lehet számolni őket.
„Ha bebizonyosodna, hogy a medve törzsállománya stabil, és emellett jelentősen nő a populáció, akkor egyértelmű, hogy azt szabályozni kell, újra engedélyezni lehetne a vadászatot, és visszaállnának a néhány évvel ezelőtti állapotok. De mindez azt is jelenti, hogy továbbra is óvni kell a medvéket, hogy a faj jó védettségi állapotát megőrizzük” – hívta fel a figyelmünket a környezetvédelmi ügynökség vezetője.
Megjegyezte, hogy vannak kérdéses javaslatok is az intézkedési tervezetben, például az, hogy a célzott etetést is lehetővé tennék annak érdekében, hogy a medvék figyelmét eltereljék a mezőgazdasági területekről. Domokos László szerint azonban ezt nem lehet bárhol engedélyezni, minden esetben meg kell vizsgálni, hogy indokolt-e a „figyelemelterelő etetés”. Leszögezte: a menedzsmenttervet nem lehet országos szinten egységesen alkalmazni, nem elég megemlíteni, hogy mely megyékben tapasztalható túlszaporulat, hanem annak megfelelően is kell cselekedni.
Az igazgatótól arról is érdeklődtünk, hogy a tavaly ősz elején kiadott kilövési és kiemelési engedélyek alapján végül hány medvét lőttek ki Hargita megyében. Mint megtudtuk, 14 egyed kilövését hagyta jóvá a minisztérium, amelyekből eddig 12-vel végeztek a vadászok.
Nem a trófeavadászat lenne a legnagyobb probléma
Kelemen Atilla volt RMDSZ-es parlamenti képviselő, az Európai Vadászegyesületek Szövetségének alelnöke szerint a jelenlegi intézkedési tervezet nem sokban különbözik a korábbi, hasonló céllal napvilágot látott dokumentumoktól.
„Tarthatatlan és valahol nem normális, hogy egész Európa a román medvéket védi, miközben Berlinnek ma már csak a címerében van ott a medve, és Svájcban is csak elvétve találjuk meg az állatot. Én nem hiszem, hogy a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozókat ki kellene tenni a folyamatos életveszélynek, ahogy a medvéket sem kellene kitenni az emberek önbíráskodásának. Ha úgy vesszük, a medvekérdés Romániában sikersztoriként is eladható, hiszen az európai medvepopuláció jelentős hányadát sikerült itt megőrizni, mégis úgy gondolom, hogy azoknak kellene erről a témáról beszélniük, akik tényleg tudják, hogy miről van szó” – részletezte a vadászegyesületek szövetségének alelnöke.
Kelemen Atilla szerint az intézkedési tervezetben szereplő célkitűzések nem kínálnak valós megoldást. A zöldek azon félelmével kapcsolatban, hogy a kilövési engedélyek megadása a trófeavadászathoz vezet, közölte, hogy ezt a tevékenységet mindenhol űzik, még a folyamatosan pozitív példaként emlegetett Kanadában is. Hozzátette, hogy senki nem akar féléves medvebocsokra vadászni.
Megváltoztak a medvék életkörülményei is
Kapcsolatba léptünk Balla Izabellával, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetőjével is, de ő azt válaszolta, hogy amíg nem születik jogszabály az intézkedési tervezet alapján, addig nem nyilatkozhat. Szép Róbert, az Országos Környezetőrség helyettes főbiztosa a Krónika napilapnak azt nyilatkozta korábban, hogy mindenképpen szükség van a beavatkozásra, mivel a medvepopuláció önszabályozása nem működik. Továbbá hátráltató tényező, hogy megváltozott a mezőgazdasági gyakorlat, egyre elterjedtebb a gyergyói és a csíki medencében is a kukorica, ami „terített asztalként” vonzza a medvéket. Hozzátette, a populáció minél pontosabb felmérése elengedhetetlenné vált az újabb akciótervek megalkotását megelőzően.
Forrás: maszol.ro