Sokan nem értik azt a szigort, amellyel a törvény az agancsgyűjtőket kezeli, pedig az agancsozók nem feltétlenül ártalmatlan, gyűjtögető erdőjárók. Megzavarják, meghajtják az agancsváltáskor amúgy is feszült és kimerült vadakat, gyakran pedig csapdákkal igyekszenek megszerezni a még le nem vetett trófeát.
Hasonló vagy talán még kegyetlenebb eszközökkel fenyegetik egész évben a vadállományt az orvvadászok – minderről, valamint a küszöbönálló 2018-as vadászati szezonról Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara kommunikációs főmunkatársa tájékoztatta a Magyar Időket.
Mára az ország valamennyi nagyvadas területén megkezdődött a gím- és dámbikák áprilisig tartó agancsváltása. Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és százezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható.
A jogszabály rendkívüli értéket véd: 2017-ben a gímbikaállomány 34,5 ezer, a dámbikaállomány 12 ezer egyedből állt, az agancsváltás idején elhullajtott trófeák értéke évente öt-hétmilliárd forintra tehető.
Az illegális agancsgyűjtés ugyanakkor komoly veszélyhelyzeteket is teremthet: a megriadt, megzavart szarvasok napközben is aktívak lesznek, a közútra kirohanó csapatok akár súlyos baleseteket is okozhatnak. Az illegális agancsozók tevékenysége ráadásul akár állatkínzás is lehet. Az állatokat ilyenkor gyakran végighajtják az erdőn, hogy az ágakon verjék le a trófeájukat
– közölte a Magyar Időkkel Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) kommunikációs főmunkatársa.
Kifeszített drót, hurok, számszeríj, hangtompító
Mint mondta: bevált gyakorlat, hogy az agancsozók drótokat is kifeszítenek a fák közé. Mivel sok bika máskülönben csak később vetné le az agancsot, amikor az beakad, akár a koponyacsonthoz csatlakozó rész, az agancstő egy darabjával együtt is letörhet – tette hozzá.
– A rapsicok, vagyis az orvvadászok egész évben aktívak és rengeteg kárt okoznak mind a környezetnek, mind a magyar államnak – folytatta Földvári Attila, aki kifejtette, miért is okoznak hatalmas problémát azok, akik illegálisan vadásznak.
Figyelembe kell venni, hogy az elejtett vadnak nemcsak húsértéke, hanem trófea-, valamint tenyészértéke is van. Hozzávetőlegesen négyezer és ötezer közé tehető azoknak a nagyvadaknak a száma, amelyeket vadorzók ejtenek el évente – tette hozzá a főmunkatárs, aki ismertette a tiltott eszközöket is: ilyen például a hurok, a számszeríj vagy a hangtompítós fegyver. A vadorzók nemritkán kegyetlen eszközöket is bevetnek céljaik elérésének érdekében.
Talán a legbrutálisabb megoldásnak a hurkok használata mondható, mert az ebbe beleakadt állat hosszas szenvedés után pusztul el.
Kiemelkedően fontos áttörésként lehet tekinteni arra, hogy 2013-ban – a vadászati érdekképviseletek hathatós közreműködésével – önálló büntetőjogi tényállásként bekerült az orvvadászat a büntető törvénykönyvbe, és akár három év szabadságvesztéssel is sújtható. De mindemellett még mindig nagyon nehéz a rapsickodás felderítése és bizonyítása.
A szarvasbikák által elhullatott trófeák értéke évente öt-hétmilliárd forintra tehető Fotó: MTI/Kovács Attila
Földvári Attila a Magyar Idők kérdésére elmondta azt is, hogy a vadászati év nem egyezik meg a naptári évvel, ugyanis márciusban kezdődik és a következő év februárjának utolsó napjáig tart.
– A Földművelésügyi Minisztérium égisze alatt működő Országos Vadgazdálkodási Adattár a tavasz folyamán fogja elkezdeni a statisztikai összesítést, az elmúlt idény eredményeiről így még nem tudunk beszámolni. Az azért elmondható, hogy a magyar vadgazdálkodásnak sikerült tartania az elmúlt években elért eredményeket – vetítette előre az OMVK kommunikációs főmunkatársa.
Ami pedig ezt az esztendőt illeti, Földvári Attila úgy véli, hogy nagyon mozgalmasnak ígérkezik.
Megtörténnek az első kifizetések a 2017-ben a kamara által létrehozott országos vadgazdálkodási alapból, így a nyertes pályázatot benyújtó, vadászatra jogosult szervezetek összesen mintegy félmilliárd forintos támogatáshoz jutnak. Ezt alapvetően élőhelyfejlesztésre, ragadozógyérítésre, tehát főként az utóbbi évtizedekben nehéz helyzetbe került apróvadállomány megerősítésére költhetik
– árulta el Földvári.
2021 Vadászati Világkiállítás
– A kormány döntése értelmében 2018-ban szervezetünk veszi át a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeum működtetését is. Így az intézmény szakmai alapjai megerősödhetnek, és aktívabb tevékenységet folytathat a jövőben. Ez a munka szervesen kapcsolódik majd a 2021-es, Magyarországon megrendezendő vadászati világkiállítás előkészítéséhez is, amely munkában az OMVK-nak szintén komoly szerepe lesz.
Mindezen feladatok végrehajtását a decemberben megválasztott új főtitkárunk, Bajdik Péter fogja koordinálni – tudtuk meg a kamara főmunkatársától.
Szemléletet formál a múzeum
A hatvani Grassalkovich-kastély ad otthont a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumnak. A Heves megyében található létesítmény a Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket hirdet, és ezeket a legmodernebb interaktív eszközökkel teszi közzé. A múzeum nem titkolt célja a környezeti nevelés, a látogatók szemléletének formálása, környezettudatos viselkedésre való nevelése.
Forrás: http://erdozugasmagazin.hu/2018/02/14/megkezdodott-az-agancsvaltas/