Országos tendencia az az apróvad állományának csökkenése. Egyes fajainkra igazoltan, de a fogoly gyakorlatilag eltűnt – nyilatkozta a Naplónak Pap Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém megyei szervezetének elnöke arra a felvetésre, hogy miként alakult az apró- és nagyvadállomány Veszprém megyében az elmúlt 15 évben.
Mint a megyei hírportál is megtudta, Magyarországon csak mesterségesen, tenyésztett, kihelyezett állományban van jelen az említett fogoly. Az új vadászati törvény kapcsán már ebben lényeges szigorítások jelentek meg, melynek hatásai várhatóan, ha nem is rövid, de hosszú távon mindenképpen jelentkeznek az apróvadállományban. Egyrészt a nagyvadfajok – elsősorban a vaddisznó – kimondott túlszaporodásának csökkentése történik, amely nagyon-nagyon hátrányosan érinti az apróvad-állományt. A másik pedig, hogy a vadgazdálkodási tervek esetében a korábbitól eltérően kötelező jelleggel előírnak dúvadirtást.
– Visszajött a régi nagy hagyomány, hogy le kell vágni a róka fülét és be kell mutatni – mondta Pap Gyula. – Eljutottunk oda, hogy komolyan foglalkozunk ezzel a kérdéskörrel. Ha nyomon követjük a kialakult állapotokat, akkor lehet látni, hogy országosan ez a tendencia felélénkül. Egyre több helyen irtunk, aminek eredményeként a héten például a Balaton-felvidéken több napon keresztül vadgazdálkodók csatlakoznak ezen akcióhoz, és remélhetőleg egy nagyon magas számú gyérítés történik a szőrmés ragadozók vonatkozásában. Ennek hatása láthatóvá válik az apróvad-állományban. Azt szoktam mondani, hogy először a nyúl szaporodásának feljövetelén lehet látni az eredményeket. És ez most már tényleg látszik.
A szakember beszélt arról is, hogy a vadgazdálkodók komolyan odafigyelnek ezekre a dolgokra. Az Országos Magyar Vadászkamara adta lehetőség, a Vadgazdálkodási Alapból való pályázatok esetében számtalan olyan forrás hívható le, illetve pályázható, amely az apróvad-állomány növekedését célozza meg mindenféle vonatkozásban: élőhelyben, kibocsátásban, egyéb eszközállomány fejlesztésében.
A veol.hu felvetette, hogy a 20. század elején csúcson volt európai szinten is az apróvad-állomány Magyarországon. Vajon ez az állapot már nem jöhet vissza?
Pap Gyula szerint nem, hiszen változtak az élőhelyek, a mezőgazdasági kultúrában jelentkező vállalkozói átrendeződések, a kisparcellák eltűnése, a nagygazdálkodás előtérbe helyezése, a vegyszeres jelenlét, a szélárnyékok, vízlelőhelyek nagymértékű eltűnése mind-mind közrejátszik az apróvad-állomány csökkenésében.
A megyei portál arról is megkérdezte Pap Gyulát, normális-e, hogy sok az őz a megye útjai mellett, és nem ritka a róka a városban.
– Elkezdtünk ezzel foglalkozni a megyében, de ez egy országos jellegű probléma – válaszolta Pap Gyula. – Együtt dolgozunk a megoldáson a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával a belterületi vadkár és általában a vadállomány szaporodásának kérdésében és annak kezelésében. Rókából, ha sokat látunk, az azért van, mert sok van. Az őz bolyong, az útszéleken gyakran megtalálható, és szinte az egyetlen olyan vadfaj Magyarországon, amely, úgymond, jól van becsülve.
Forrás: Juhász-Léhi István, veol.hu