Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, hossza harminc, szélessége mintegy hét kilométer, területe száznyolcvan négyzetkilométer.
A terület legnagyobb része a Duna jobb partján terül el, de Gemenchez sorolják ezen a mintegy 30 kilométeres szakaszon a Duna szigeteit és bal parti galériaerdőit is, Dusnok déli határvidékétől egészen Bátmonostorig.
Gemenc területén számos dunai holtág és több sziget található, melyeket zömmel természetes úton alakított ki a terület csekély szintesése miatt itt erősen lelassuló Duna folyása. 1810 körül folyószabályozási munkálatok kezdődtek a Duna ezen részén, amely felgyorsította a holtágak amúgy természetes jelenségnek számító feltöltődését és szárazodását, illetve nagyrészt megakadályozta új holtágak képződését.
Jelentősebb holtágak a területen, északról dél felé a Tolnai-Duna, a Taplósi Holt-Duna, a Sáros, a Sió torkolati zsilipje közelében található Sió-holtágak, a Forgó-tó, a Gemenci Holt-Duna, a Sulymos-tó, a Decsi Nagy-Holt-Duna, a Malomtelelő-tó, a Rezéti Holt-Duna, a Cserta-Duna, a Vén-Duna, a Nyéki Holt-Duna és a Móricz-Duna; jelentősebb szigetek a Veránka-sziget, a Kádár-sziget és a Nagy-Pandúr-sziget.
Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, melynek hossza 30 kilométer, szélessége pedig mintegy 7 kilométer. A növényzetet az egész területen a vízjárás határozza meg: a jellegadó fák a legtöbb helyen a fűzfafélék közé tartoznak, ezen belül a mélyebben fekvő területeken füzek, a magasabbakon nyárfák telepedtek meg nagyobb arányban.
Egyedülálló flóra és fauna
A fákkal borított területek cserjeszintje is rendkívül egyedgazdag – a jellegadó fajok itt a galagonya és a hamvas szeder –, így ezek a ligeterdők az ember számára gyakorlatilag járhatatlanok, így remek búvóhelyet kínálnak a nagyvadnak. A ritkábban víz alá kerülő részeken élő, említést érdemlő cserjefaj még a ritka fekete galagonya, az aljnövényzetnek pedig jellemző faja a tavaszi csillagvirág.
A Gemenci-erdő állatvilága faj- és egyedgazdag, a legértékesebb, itt előforduló, védett állatfajok között mindenképp említésre méltó a rétisas, a kerecsensólyom, békászó sas és a fekete gólya, melyekből rendszerint jó néhány pár fészkel a területen; sok gémtelep is található itt, melynek fészkelő állományát leginkább szürke gémek adják. Gemencet világhírűvé vadászati szempontból a nagyvadállománya tette: itt él az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya, de rengeteg az őz és a vaddisznó is.
Kisvasúttal Gemencen
Izgalmas élmény akár gyalogosan, akár kisvasúton, vagy vízi úton felfedezni az ártéri vidék varázslatos, különleges természeti csodáit. Pörböly a Gemenc kapuja, innen indul a Gemenci Erdei Vasút, mely hazánk egyetlen ártéri erdészeti kisvasútja. Nyomvonala a Duna és a Sió medrét követve halad mintegy harminc kilométeres utat megtéve. Pörböly ökoturisztikai központjában a „Gemenc kincsei – élet az ártéri erdőben” kiállítás látható.
.jpg)
Látványos tablók, érintőképernyős monitorok, diorámák, digitális mikroszkóp, az erdőgazdálkodás tárgyi emlékei, gímszarvas-csontváz és kapitális trófeák várják mindazokat, akik interaktív módon szeretnék megismerni Gemenc növény- és állatvilágát, az erdő- és vadgazdálkodás évszázados hivatását, valamint a Sárköz népművészetét.
Az erdészeti múzeum az erdészet és a gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A fogadóépülettől induló ösvényen néhány perces sétával elérhető az arborétum, kissé távolabb a közel kéthektáros nagyrezéti vadmegfigyelőhely, ahol gímszarvasokat és vaddisznókat láthatunk, fotózhatunk. Az erdei vasút Nagyrezét megállójától néhány perces sétával érhető el a méhészeti gyűjtemény.
Lassi megállóhely a Duna szabályozása előtt átkelőhely volt, a csárdában a környékbeli hajósok, halászok, kereskedők találkoztak. Az itt kialakított múzeum bemutatja a halászat eszközeit, a halászok életmódját, dioráma segítségével a víz felszíne alatti élővilágot, valamint az árvizeket bemutató kiállítás is megtekinthető: egy ártéri terepasztal, a hajómalom modellje, halászháló-készítő műhely várja a látogatókat. Megismerhetjük a gemenci vizek halait, a híres bajai halászlé elkészítési módját is.
A tavalyi évben mutatták be Gemenc élővilágáról a négy évig forgatott filmet, melyben madártávlatból szemlélhetjük a tájat, de olykor közel kerülünk a természethez, a legapróbb, hálóját szövő pókhoz vagy az áradó Duna elől menekülő hangyákhoz.
Forrás: http://erdozugasmagazin.hu/2018/02/03/kincsunk-gemenc/