Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak tekinthető és százezertől ötmillió forintig terjedő bírság szabható ki rá. A hullajtott trófeáknak ma már feketepiaca is van, egy részüket külföldön értékesítik, de Magyarországon is készítenek belőlük dísztárgyakat, bútordarabokat.
– A gím- és dámszarvasok agancsváltása február elején kezdődik és április végéig tart. A hullajtott agancs a vadászatra jogosult tulajdona, és csak annak írásos engedélyével gyűjthető. Jogosult lehet vadásztársaság, de erdőgazdaság is, ami az adott területen vadgazdálkodással foglalkozik, mondta el Szmolicza Gábor.
Az agancs eltulajdonítása lopásnak minősül, ami értéktől függően pénzbírsággal sújtható, ezt a büntető törvénykönyv szabályozza.
Értékmérő hullott agancsok
Az agancs elhullajtása természetes folyamat, aminek során a csontfaló sejtek fokozatosan elválasztják az agancsot az agancstőről úgy, hogy utóbbi épségben marad. Ha az agancs valamilyen durva erőhatás folytán letörik, akkor sérül az agancstő, ami egyrészt fájdalmas az állatnak, másrészt problémát jelenthet a következő évi agancsnövekedésben – mondta el lapunk kérdésére Szmolicza Gábor.
Hozzátette: a vadászatra jogosultaknak a hullajtott agancs már csak azért is fontos, mert értékmérője a terület gímszarvasállományának.
A vadásztársaságoknál már tradíció, hogy a májusi idénykezdet előtt számba veszik a birtokukba jutott agancsokat, a tagság együtt tudja megtekinteni őket. Ezek alapján következtetnek a területen élő gímszarvasok korosztályi viszonyaira. Ez alapján tervezik meg a következő időszakra a hasznosítás mértékét is.
Tetemes bírság
Emellett az illegális agancsgyűjtőknek számolniuk kell azzal is, hogy a vadászati hatóság vadvédelmi bírságot is kiszabhat. A vadászkamara és a rendőrség közötti együttműködésnek köszönhetően ebben az időszakban az ilyen jellegű ellenőrzésekre nagyobb erőket tudnak összpontosítani. Már tavaly is volt példa arra, hogy a társaságunk területén a hivatásos vadászok és a rendőrség közösen ellenőriztek, de biztos, hogy az idén is lesznek hasonló megfigyelések – mondta a szakember. Azt is hozzátette, hogy a vadásztársaságok nem szívesen adnak engedélyeket, aminek elsősorban az illegális agancsgyűjtés által keletkező nagymértékű, sokszor szándékos vadűzés, az élőhelyek zavarása az oka.
Fotó: kaszort.hu
– Azt tudni kell, hogy a vad – a többi faj mellett a gímszarvas is – a téli táplálékhiány miatt legyengül, kondíciója romlik, ilyenkor már lehetőség szerint nem mozog sokat, próbál minél kevesebb helyváltoztatással élni és a lehető legtöbb táplálékot magához venni.
A zavarás azért nagyon problémás, mert a gímszarvasok napközben a beállóhelyeiken pihennének, de ha emberek járják az erdőt, akkor állandó menekülésre kényszerülnek, ami a tél után a gyengébb állóképességű állatokat komolyan megviseli.
Mivel ebben az időszakban az agancsgyűjtés miatt szinte minden egyes erdőrészben folyamatos az emberi jelenlét, előfordulhat, hogy hatalmas területeket kell bejárniuk, mire újra nyugodt részre találnak.
Az interneten is látható hatalmas szarvasrudlik vonulását megörökítő videók is többnyire ilyen esetekben készülnek. A megriasztott állatok elővigyázatlanul a közutak felé is vehetik az irányt, esetenként súlyos baleseteket is okozva.
A vad-gépjármű ütközések nagy része ebben az időszakban következik be – részletezte Szmolicza Gábor.
A legnagyobb gondot azok az illegális gyűjtők okozzák, akik különböző, az állatok számára káros és fájdalmas technikákat használnak a trófeák megszerzése érdekében, aki ilyet tesz, az állatkínzást követ el, ami maradandó károsodás esetében szabadságvesztéssel is sújtható.
Előfordul, hogy kutyákkal hajtják az állatokat, vagy drótokat feszítenek ki a váltókon, ami leveri a bikák fejéről az agancsot. Ez a módszer súlyos, esetenként el is fertőződő agancstősérüléssel is járhat.
– Szerencsére mifelénk az ilyen jellegű agancsgyűjtés nem jellemző – tette hozzá.
Forrás: http://erdozugasmagazin.hu/2018/02/17/embereleteket-veszelyeztetnek-az-agancsozok/
Igen csak ennél az a helyzet, hogy ez az erdőgazdaságokra vonatkozik nem a helyi illetékes vadásztársaságokra mert ha megkérik a tisztelt aggancsozókat fáradjanak ki az erdőből kb körberöhög és megkèrdezi ki vagy te itt.