Megfeneklőben a medveügy (Kilövési engedélyek)
Fotó: Kelemen László
A jelek szerint jócskán lelassult a károkozó medvék kilövésének engedélyeztetési folyamata, az elmúlt időszakban újabb jóváhagyás nem érkezett a minisztériumtól Háromszékre. Emellett a már meglévő 15 jóváhagyás gyakorlatba ültetése sem megy teljesen gördülékenyen, Oltszemen például továbbra sem sikerült puskavégre kapni a Mikó-kastély udvarán októberben garázdálkodó vadállatot.
Gheorghe Neagu, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője – az intézmény a kilövési engedélyeket igénylő dossziékat átveszi, majd a minisztériumhoz továbbítja – lapunknak kifejtette: a szeptember elején megjelent, országos szinten 96 medve kilövéséről szóló rendelet értelmében megyeszinten 15 medve kilövésére adott engedélyt a szaktárca.
A kérések száma ezt jóval meghaladja, mindenképp több tucatnyiról van szó, de nem egy esetben az iratcsomók hiányosak voltak, emiatt is csúszott az elbírálás. Az igazgató hozzátette: tekintve, hogy a károk száma csökkent, részben amiatt, hogy az állatok elhúzódóban vannak, illetve az igazán veszélyes példányokat kilőtték, kérdéses, hogy a minisztérium még hány folyamodványt bírál el pozitívan. Neagu továbbá úgy vélte, a Kovászna megyének jóváhagyott kvóta nem rossz, hiszen tudomása szerint országos szinten a beavatkozási jóváhagyások száma negyvenre tehető.
Fodor István, Bodok község polgármestere megkeresésünkre kifejtette, nincs tudomása arról, hogy az általa vezetett vadásztársaság számára újabb kilövési engedélyt hagytak volna jóvá, az viszont biztos, hogy a vadkárok száma ismét nőtt, és emiatt az igénylések száma lassan megközelíti a harmincat. Az elöljáró szerint a medvék mellett a farkasok is állandó fenyegetést jelentenek, főképp az esztenákon, de nemrég volt példa arra is, hogy kaszálón támadtak juhokra. Fodor István a kilövésengedélyeztetés fonákságairól is szólt, elmondta: az oltszemi kastély udvarán októberben egy fajkancát megsebesítő medve kilövésére ugyan rövid időn belül megkapták a jóváhagyást, de a szabályok szerint hajtóvadászatot nem lehet szervezni, és a károkozás környékén kell lecsapni a vadállatra. „A medve a kérdéses eset óta meg sem közelítette a kastélyt, így egyelőre nincs lehetőség, hogy kilőjék” – fogalmazott Fodor. A polgármester arról is beszámolt, a községhez tartozó települések környékén továbbra is látnak medvéket, tehát nem teljesen helytálló az a megállapítás, hogy az állatok lassan elhúzódnak. Tény, hogy a mezők tájékáról elköltöztek a medvék – így a Zalán felé vezető úton található kaszárnya környékén két bocsával élő is –, de ennek az oka egyszerű: a terményt betakarították, táplálék híján odébbálltak. Fodor István az állatok kilövésének a közösségi médiában történő „népszerűsítése” kapcsán is szólt, szerinte ez rossz módszer, ugyanis sokakat arra sarkall, hogy trófeavadászatként tekintsenek az egészre, miközben sürgősségi beavatkozásról van szó a veszélyes egyedek miatt.
A Kovászna Megyei Sporthorgászok és Vadászok Egyesületének elnöke, László Béla lapunkat arról tájékoztatta, továbbra sincs változás a november elejei állapotokhoz képest, miközben a vadkárdossziék és a kapcsolódó kilövési kérések száma tovább nőtt. Az erdővidéki, szépmezői, kökösi, valamint Sugásfürdő felé húzódó vadászterületekért felelős egyesület emberei eddig öt állatot lőttek ki (Előpatak, Bölön, Ajta és Bardoc környékén), és további tíz kérelemre nem kaptak választ a minisztériumtól. László Béla egyébként október végén úgy vélte: az általuk felügyelt területen legalább 15 medvét kellene kilőni, hogy valamennyire rend legyen.
A Dél-Hargita Vadászegyesületnek még három medve kilövését hagyták jóvá november elejéig. Barót, Olasztelek és Réty körzetében lőttek ki vadakat, de újabb jóváhagyásról nem tudni.
A Katrosa Vadászegyesület többhetes várakozás után végül megkapta az engedélyt három medve kilövésére, két példányt Csernáton környékén, egyet pedig Zágon környékén kaptak puskavégre – tájékoztatott Kiss Attila, az egyesület vezetője. Az egyesület jelentős méretű vadászterületért felel, mely Csernáton, Torja, Zágon, Kovászna, Katrosa körzetét foglalja magában.
Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere megkeresésünkre arról számolt be, a Vadas-tetőtől Sepsibükszádig terjedő vadászterületek gondnokságát ellátó társaság egyetlen kilövési engedélyt sem kapott. A sugásfürdői erdők, valamint a Sepsikőröspatak, Kálnok és Árkos körzetében található – a Vadas-tetőtől számított vadászterületen kívül eső – részek esetében nem is igényelték, mivel itt nem volt indokolt.
Mint ismert, a környezetvédelmi minisztérium tavaly a populációszabályozás céljával történő medvevadászatot is betiltotta az országban. Korábban a tárca évente 400–450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak, 2016-ban ez a szám nullára csökkent, idén pedig hosszas huzavona után először beleegyeztek 176 veszélyes egyed kilövésébe, majd szeptemberben ezt lecsökkentették 96-ra.
A kérések száma ezt jóval meghaladja, mindenképp több tucatnyiról van szó, de nem egy esetben az iratcsomók hiányosak voltak, emiatt is csúszott az elbírálás. Az igazgató hozzátette: tekintve, hogy a károk száma csökkent, részben amiatt, hogy az állatok elhúzódóban vannak, illetve az igazán veszélyes példányokat kilőtték, kérdéses, hogy a minisztérium még hány folyamodványt bírál el pozitívan. Neagu továbbá úgy vélte, a Kovászna megyének jóváhagyott kvóta nem rossz, hiszen tudomása szerint országos szinten a beavatkozási jóváhagyások száma negyvenre tehető.
Fodor István, Bodok község polgármestere megkeresésünkre kifejtette, nincs tudomása arról, hogy az általa vezetett vadásztársaság számára újabb kilövési engedélyt hagytak volna jóvá, az viszont biztos, hogy a vadkárok száma ismét nőtt, és emiatt az igénylések száma lassan megközelíti a harmincat. Az elöljáró szerint a medvék mellett a farkasok is állandó fenyegetést jelentenek, főképp az esztenákon, de nemrég volt példa arra is, hogy kaszálón támadtak juhokra. Fodor István a kilövésengedélyeztetés fonákságairól is szólt, elmondta: az oltszemi kastély udvarán októberben egy fajkancát megsebesítő medve kilövésére ugyan rövid időn belül megkapták a jóváhagyást, de a szabályok szerint hajtóvadászatot nem lehet szervezni, és a károkozás környékén kell lecsapni a vadállatra. „A medve a kérdéses eset óta meg sem közelítette a kastélyt, így egyelőre nincs lehetőség, hogy kilőjék” – fogalmazott Fodor. A polgármester arról is beszámolt, a községhez tartozó települések környékén továbbra is látnak medvéket, tehát nem teljesen helytálló az a megállapítás, hogy az állatok lassan elhúzódnak. Tény, hogy a mezők tájékáról elköltöztek a medvék – így a Zalán felé vezető úton található kaszárnya környékén két bocsával élő is –, de ennek az oka egyszerű: a terményt betakarították, táplálék híján odébbálltak. Fodor István az állatok kilövésének a közösségi médiában történő „népszerűsítése” kapcsán is szólt, szerinte ez rossz módszer, ugyanis sokakat arra sarkall, hogy trófeavadászatként tekintsenek az egészre, miközben sürgősségi beavatkozásról van szó a veszélyes egyedek miatt.
A Kovászna Megyei Sporthorgászok és Vadászok Egyesületének elnöke, László Béla lapunkat arról tájékoztatta, továbbra sincs változás a november elejei állapotokhoz képest, miközben a vadkárdossziék és a kapcsolódó kilövési kérések száma tovább nőtt. Az erdővidéki, szépmezői, kökösi, valamint Sugásfürdő felé húzódó vadászterületekért felelős egyesület emberei eddig öt állatot lőttek ki (Előpatak, Bölön, Ajta és Bardoc környékén), és további tíz kérelemre nem kaptak választ a minisztériumtól. László Béla egyébként október végén úgy vélte: az általuk felügyelt területen legalább 15 medvét kellene kilőni, hogy valamennyire rend legyen.
A Dél-Hargita Vadászegyesületnek még három medve kilövését hagyták jóvá november elejéig. Barót, Olasztelek és Réty körzetében lőttek ki vadakat, de újabb jóváhagyásról nem tudni.
A Katrosa Vadászegyesület többhetes várakozás után végül megkapta az engedélyt három medve kilövésére, két példányt Csernáton környékén, egyet pedig Zágon környékén kaptak puskavégre – tájékoztatott Kiss Attila, az egyesület vezetője. Az egyesület jelentős méretű vadászterületért felel, mely Csernáton, Torja, Zágon, Kovászna, Katrosa körzetét foglalja magában.
Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere megkeresésünkre arról számolt be, a Vadas-tetőtől Sepsibükszádig terjedő vadászterületek gondnokságát ellátó társaság egyetlen kilövési engedélyt sem kapott. A sugásfürdői erdők, valamint a Sepsikőröspatak, Kálnok és Árkos körzetében található – a Vadas-tetőtől számított vadászterületen kívül eső – részek esetében nem is igényelték, mivel itt nem volt indokolt.
Mint ismert, a környezetvédelmi minisztérium tavaly a populációszabályozás céljával történő medvevadászatot is betiltotta az országban. Korábban a tárca évente 400–450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak, 2016-ban ez a szám nullára csökkent, idén pedig hosszas huzavona után először beleegyeztek 176 veszélyes egyed kilövésébe, majd szeptemberben ezt lecsökkentették 96-ra.