A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kecskeméti fórumán elhangzott: az új szabályozás célja, hogy a mostaninál kevesebb vadkárt kelljen elviselniük a növénytermesztéssel foglalkozók gazdáknak, ugyanakkor a vadkár-felmérésnek egységesek és pártatlanok legyenek a jövőben. Részt vett az új rendszer kidolgozásában Nagy Imre. Szerinte a kártérítési összegeken túl fontosabb a megegyezés, ami akár fokozott vadászatot vagy vadkerítés építését is hozhatja a problémás területen.
„A termelők közötti hosszútávú együttműködését is próbáljuk elősegíteni, már csak azért is, mert a mezőgazdasággal, a szántóföldi növénytermesztéssel ellentétben itt a károkat évről évre nem tünteti el az eke, és a társadalomnak jelentős elvárásai vannak az erdők közcélú funkcióból adódóan az egészséges, jó növekedésű, fajgazdag erdők fenntartásában, létrehozásában” – emelte ki az Erdészeti Tudományos Intézet Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ tudományos főmunkatársa.
Negyven, ötven, de akár hatvan százalékkal is csökkentené a nagyvadak számát a Tájegységi Vadgazdálkodási Terv a következő 5-7 évben.
„A vadkárokkal szorosan összefügg a vadállománynak a szabályozása. És az újonnan életbe lépő üzemterveknek fontos előírása az, hogy a különböző vadászatra jogosultak esetében az elkövetkező 5-7 évben milyen nagyságú állománycsökkentést kell elérni annak érdekében, hogy például a vadkár-konfliktusok, de másokat is mondhatunk, csökkenjenek” – nyilatkozta Csányi Sándor, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet főigazgatója.
Egyetért a túltartott vadállomány csökkentésével az egyik gazdálkodó. Máté András szerint ugyanakkor újra kellene gondolni a szabályozást.
„Olyan visszajelzések érkeznek a vadgazdálkodók részéről, hogy nem igazán tudják teljesíteni a jogszabályi előírásokat a vadlétszámok vonatkozásában. Ugyanis akkor, abban az esetben ők, mint vadgazdálkodók, nem képesek nem hogy nyereségesen, de még rentábilisan sem működni. Ugyanakkor az teljesen nyilvánvaló, hogy drasztikus létszámcsökkentésre van szükség” – véli.
A szakemberek szerint a klímaváltozás, a csökkenő emberi jelenlét a mezőgazdaságban és a vadászok növekvő átlagéletkora miatt is nőtt az elmúlt évtizedekben a nagyvadak száma Európában. Magyarországon 2009-ben alig több mint 1,5 milliárd forint volt a megtérített vadkár összege, tavaly ez a szám meghaladta a 2,5 milliárd forintot.