Átrendeződnek a vadgazdálkodás hangsúlyai – az őz hazánk természeti kincse lett. Őzkonferenciát rendeztek Mezőfalván. Július 6-án a Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola sportcsarnokában több mint kétszáz, vadászattal és vadgazdálkodással foglalkozó szakember gyűlt össze.
„A mi nagyvadunk az őz!” című tanácskozást a Fejér Megyei Vadászkamara és a Mezőfalvi Gazdák Vadásztársasága szervezte. A sok résztvevő, akik megtöltötték a csarnokot, azért is érdekes, mert meghívót nem küldtek szét, hanem a rendezvény híre megjelent az Országos Magyar Vadászkamara internetes honlapján, s aki el akart jönni, regisztrálnia kellett. Az egyik fő szervező, Márok Csaba mezőfalvi polgármester, aki maga is vadászember, nem kertelt, kimondta: ez az első „őzkonferencia” óriási jelentőségű, mert Fejér megyében az őz a nagyvad, ez tartja el a vadásztársaságokat. Egyben ez a tanácskozás afféle igényfelmérés a 2020-as magyarországi vadászati világkiállítás előtt, hogy mekkora az érdeklődés a vadászati témák iránt.
Márok Csaba köszöntőjében hangsúlyozta: fel kell hívni a törvényalkotók figyelmét arra, milyen nagy baj lenne, ha a hazai őzállomány bajba kerülne, mert az a vadásztársaságok puszta létét is veszélyeztetné. A Mezőföldön jelesül az egyik legfontosabb nagyvad! Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára megnyitó beszédében úgy fogalmazott: elnézve a résztvevőket, ez nem megyei, hanem országos konferencia, annyi felől jöttek! Ő is hangsúlyozta az őz fontosságát, különösen, hogy előre látható: a vadgazdálkodás hangsúlyai átrendeződnek, a vaddisznóra alapozott vadállomány összetétele az afrikai sertéspestis miatt megváltozik, az őz, a gímszarvas, a dámvad egyre nagyobb szerephez jutnak. Varga Gábor, a térség országgyűlési képviselője (szintén vadász) az őzet ma Magyarország egyik természeti kincsének nevezte.
A konferenciával egy időben trófeakiállítást is rendeztek. Ott volt a tanácskozás termében a hazai világrekord őzbak trófeája is, amit a résztvevők csak „A” martonvásári baknak neveztek. A konferencia napirendjén olyan témák szerepeltek, mint Csányi Sándor professzor, a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete és az Országos Vadgazdálkodási Adattár vezetőjének előadása „Az őz területhasználatának évszakos változása” címmel. A 2000-es évek elején elején rendezett vadmegfigyelési projekt során korszerű GPS-alapú eszközökkel kísérték figyelemmel az őzek mozgását Tiszapüspöki térségében. Ahogyan a professzor mondta: „az őzek lazán kezelték a szakirodalmat”, mert akadt közöttük, amelyik negyven-ötven kilométert is vándorolt, és sokan rendszeresen átúszták a Tiszát.
Dr. Sugár László, a kaposvári egyetem professor emeritusa „Az őzek násza, rendhagyó időzítés, kulmináció” címmel tartott előadást. „Az őz ellenségei, állománygazdálkodás szakszerűen, a becslés hatása az ivararányra” témájáról Jung Jenő és Kiss Sándor beszélt.
Major Tibor „Vadászati eszközök: puskák, távcsövek, lőbotok, sípok, spektívek és még ami kell, kaliberválasztás” elnevezésű ismertetője is nagy érdeklődést keltett. Ebéd után „A jó bakok bírálatáról” Blaumann Ödön és Sebestyén János beszélt. „Az őz, mint a vadásztársaságok fő eltartója” című előadást Varga Ferenc és Márok Csaba tartotta. Végül a résztvevők megyei trófeaszemlén vettek részt.