A vadászati hatóság tavaly hatszáznyolcvan egyedre becsülte a megye állományát.A szakemberek szerint szükséges az aranysakálok gyérítése, ugyanis jelentős károkat okoz az őzállományban. Az aranysakál egész évben vadászható, nincs kvóta, azaz korlátlan mennyiségben elejthető.
Az aranysakált hazánkban korábban kihaltként jegyezték, ám a délszláv háborúk idején újra feltűnt. Elsősorban Somogy megyében fordul elő a nádi farkasnak, vagy toportyánnak is nevezett ragadozó. A Balaton délnyugati területén tevékenykedik a Somogyi Hunor Vadásztársaság. Elnöke, Szokodi Zsolt azt mondja, hogy a területüket két oldalról is nádas, mocsaras terület határolja, ami kedvelt élőhelye az aranysakálnak. Vadászaik így egyre többször ejtenek el ebből a ragadozóból.
„Eleinte évente egy-egy darabot, a tavalyi évben pedig már tíz darabot ejtettünk el. Az idei évre a vadászati hatóság húsz darabor írt elő nekünk kilövésre. Először úgy gondoltam, hogy ezt nem fogjuk tudni teljesíteni, de mivel október van és már tíz darab fölött járunk, ezért úgy gondolom, hogy biztosak lehetünk benne, hogy meglesz ez a létszám” – mondta a vadásztársaság elnöke.
Zala megyébe is Somogyból érkezett meg az aranysakál. Az első igazolt elejtés a megyében 2002-ben volt, az ezt követő években egy-egy példányt láttak és ejtettek el a megyei vadászok. Az elmúlt vadászati évben pedig már 173 sakál került terítékre.
Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője: „A legutolsó vadlétszámbecslések alapján hatszáznyolcvanat becsültek Zala megyében. Jelenlegi információink és ismereteink szerint tartózkodik az emberi jelenléttől, de én úgy érzem, hogy közeledni fog hozzánk. Ez nem azt jelenti, hogy félni kéne tőle, mert embertámadásról nem tudunk és nincsenek ilyen ismereteink.”
A rókánál nagyobb, de a farkasnál kisebb ragadozó alapvetően kisemlősökkel táplálkozik, ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor vadmalacokat, őzgidákat, vagy akár a gímszarvasborjúkat is elragadja a falkában, nagyon jól szervezetten vadászó toportyán.
„A vadászható fajainkra rendkívül negatív hatással van, főleg a szaporulatra. Rendkívül zavarttá válik a terület, ideges a vad és menekül, az állandó stressz pedig negatív élettani hatással van a vadállományra. Mást a vadgazda nem tud tenni, mint erőteljesen gyéríteni, csapdával, és lőfegyverrel. A mérgezés merülhet fel, mert az tiltott” – tette hozzá Lázár Attila.
A vadak mellett a ridegen tartott haszonállatokat – elsősorban a birkákat – veszélyezteti az aranysakál. A ragadozó Keszthely környékén is jelen van, az egyik itt tevékenykedő vadásztársaság például tizenhat egyedet ejtett el belőlük az elmúlt vadászati évben.
Forrás: TV Keszthely