Jobb egyensúly a konfliktust okozó fajok és az emberi tevékenység között

A Régiók Európai Bizottsága véleményt fogadott el, “A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretén belül” címmel.

A konfliktust okozó fajok versenyhelyzetben vannak az emberi tevékenységekkel az erőforrások és a terület használatáért. A legnagyobb problémát legtöbbször a nagyragadozók jelentik. Az EU-ban ezekből öt is honos: a barna medve, a farkas, a rozsomák, valamint az eurázsiai és az ibériai hiúz.

 

E fajok közül legalább egy megtalálható az EU 21 tagállamában. Az RB több megelőző intézkedést, valamint új platformok és együttműködési mechanizmusok létrehozását támogatja a közös problémák megválaszolására és a jó gyakorlatokon alapuló megoldások megtalálására. A cél az, hogy összeegyeztessük a biológiai sokféleség védelmét az emberi élőhelyekkel ott, ahol az konfliktusokkal terhelt.

Európa a bizonyíték arra, hogy a nagyragadozók és az emberek általában osztozni tudnak ugyanazon a területen. Ez azonban nem megy konfliktusok nélkül. Az emberek és a „konfliktust okozó fajok”, főként nagyragadozók, például barna medvék és farkasok együttélésével kapcsolatos problémák jelentős része abból adódhat, hogy az emberi tevékenység nagy nyomást gyakorol a természetes élőhelyekre, illetve hogy az emberek gyakran nem megfelelően viselkednek. Idetartozik például az, hogy védett területeken az élővilágot jelentősen megzavaró tevékenységeket végeznek, az állatokat turisztikai, illetve vadászati céllal szándékosan odavonzzák a lakott területek közelébe.

Képtalálat a következőre: „farkas”

„Az a célunk, hogy megtaláljuk a konfliktust okozó fajok és az emberi tevékenység közötti jobb egyensúlyt. Ennek elérése érdekében külön hangsúlyt kell fektetnünk a konfliktusok megelőzésére és a megoldások megtalálására” – jelentette ki a vélemény előadója, Borboly Csaba (RO/EPP), a romániai Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Borboly Csaba előadó véleménye összhangban van az EU madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvének célravezetőségi vizsgálatával foglalkozó, Robby Biwer (LU/PES) előadó által kidolgozott RB-véleménnyel, amely rámutat arra, hogy az uniós jogszabályok célravezetőek ugyan, de még több intézkedésre van szükség a végrehajtásuk felgyorsítása érdekében.

„Nincs szükség a környezetvédelmi irányelvek módosítására: mostantól a végrehajtásra kell összpontosítanunk” – hangsúlyozta Borboly Csaba. „Megelőző intézkedéseket kell hoznunk. A hosszú távban való tervezés és a menedzsmentterv hiánya nemcsak a védett fajok megőrzését veszélyezteti, hanem az emberi életet és tulajdont is” – tette hozzá az előadó.

Míg a XX. században a kihalás szélén álltak, a nagyragadozók most visszatérnek a kontinensen. A barna medvék a legelterjedtebb nagyragadozók Európában, összlétszámuk a becslések szerint 17 000 körül van. A farkasok a második legelterjedtebb faj, összlétszámuk mintegy 12 000 egyed. Az eurázsiai hiúzok becsült összlétszáma 9000 körül van, a rozsomákoké mintegy 1250.

Képtalálat a következőre: „eurázsiai hiúz”

A tagok támogatják, hogy a közúti és vasúti infrastruktúrák tervezésekor szenteljenek figyelmet a hatásértékeléseknek, hogy elkerülhető legyen a nagyragadozók élőhelyeinek és az általuk használt útvonalaknak a keresztezése. A földhasználat tervezése, illetve a védett és az azokkal szomszédos területek kialakítása és kezelése során kiemelt figyelmet kell szentelni ennek a szempontnak.

A kutatásról és fejlesztésről szólva Borboly Csaba előadó felhívja a figyelmet arra, hogy el kell kerülni, hogy egyenlőtlenségek alakuljanak ki olyan programok révén, amelyekben a nagy természeti értéket képviselő és fontos élőhelyeket tartalmazó régiók és települések azért alulreprezentáltak, mert kevésbé fejlettek.

Képtalálat a következőre: „rozsomák”

A tagok egyetértenek abban, hogy új intézkedéseket kell hozni a biológiai sokféleséggel és a nagyragadozókkal kapcsolatban oly gyakran emlegetett pozitív externáliák ösztönzése érdekében, hogy azok teljes mértékben megvalósulhassanak az érintett településeken.

Az RB véleménye néhány további lépést vázol fel ezzel kapcsolatban. Először is 2019-ben közös konferenciát kell tartani az Európai Bizottsággal a konfliktust okozó fajokkal és különösen a nagyragadozókkal való együttélésről. Másodszor biztosítani kell, hogy a helyi és regionális önkormányzatok közvetlenül bekapcsolódhassanak és ténylegesen részt vegyenek a konfliktust okozó fajokkal foglalkozó platformokon és együttműködési mechanizmusokban, valamint az e területet érintő politikák alakításában. Harmadszor pedig arra kell kérni az Európai Bizottságot, hogy tegyen közzé ajánlásokat és iránymutatásokat ezen a területen, hogy ezzel is segítse a tagállamokat a helyes gyakorlatok cseréjében. Végezetül pedig fel kell tárni egy európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) létrehozásának lehetőségét a nagyragadozók által érintett helyi és regionális önkormányzatok számára.

Háttér:

A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretén belül

Nagyragadozók Európában. Science. 2014. december. Recovery of large carnivores in Europe’s modern human-dominated landscapes.

  • barna medvék a legelterjedtebb nagyragadozók Európában, összlétszámuk a becslések szerint 17 000 egyed körül van, az egész populáció viszonylag stabil és kismértékben növekszik.
  • farkas a második legelterjedtebb faj, összlétszáma a becslések szerint meghaladja a 12 000 egyedet.
  • Az eurázsiai hiúzok becsült összlétszáma 9000 körül van (S6 táblázat), és a populáció túlnyomórészt általában stabil volt az elmúlt tíz évben.
  • Végezetül a rozsomákok becsült összlétszáma 1250 egyed.

Környezetvédelmi Főigazgatóság, Európai Bizottság, Nagyragadozók az EU-ban

Az Európai Unióban a nagyragadozók öt faja található meg. Ezek közé tartozik a barna medve, a farkas, a rozsomák és két hiúzfajta, az eurázsiai hiúz és az ibériai hiúz. Az évek során ezek a fajok az emberi tevékenység következtében drasztikus csökkenésen mentek keresztül mind létszámukat, mind pedig elterjedésüket tekintve. A zsákmányállatok számának és az erdővel borított területek növekedése, valamint a kedvező szabályozás miatt az utóbbi évtizedek pozitív változást hoztak: a populációk többsége stabilizálódott vagy újra növekedésnek indult. Ennek eredményeképpen ezek a fajok újra megjelennek számos olyan területen, ahonnan évtizedek óta eltűntek. E fajok közül legalább egy megtalálható az EU 21 tagállamában.

Forrás: Agronapló

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük