Vadászati idények

Vadászati idények
Magyarországon a vadászható fajok a vonatkozó jogszabályban
elõírt, az adott vadfajok biológiai sajátosságaihoz
igazodó idõszakban ejthetõk el. Az idényeket a 79/2004.
(V. 4.) FVM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

Nagyvad fajok

Gímszarvasbika szeptember 1. – január 31.
Gímszarvasbika, golyóra érett szeptember 1. – október 31.
Gímszarvas tehén, – ünő szeptember 1. – január 31.
Gímszarvas borjú szeptember 1. – január 31.
Gímszarvas borjú (nyári idény) április 1. – június 30.
Dámbika október 1. – január 31.
Dám tehén, ünő, borjú október 1. – február vége
Őzbak április 15. – szeptember 30.
Őzsuta, -gida október 1. – február 28.
Vaddisznó Egész évben
Muflon kos Egész évben
Muflon juh, -jerke, -bárány szeptember 1. – február vége
Szika szarvasbika, – tehén, -ünő, -borjú szeptember 1. – december 31.
Zerge Vadászati idény nélkül

Apróvadfajok

Mezei nyúl október 1. – december 31.
Üregi nyúl szeptember 1. – január 31.
Fácánkakas október 1. – február vége
Fácántyúk (*1) október 1 – január 31.
Fogoly október 1. – december 31.
Vetési lúd (*1) október 1. – január 31.
Nagy lilik (*1) október 1. – január 31.
Nílusi lúd (*1) október 1. – január 31.
Nyári lúd (*1) október 1. – december 31.
Kanadai lúd (*1) október 1. – január 31.
Tőkés réce (*1) augusztus 15 – január 31.
Szárcsa (*1) szeptember 1. – január 31.
Örvös galamb augusztus 15. – január 31.
Balkáni gerle augusztus 15. – január 31.
Erdei szalonka Vadászati idény nélkül

Egyéb apróvadfajok

Róka Egész évben
Aranysakál Egész évben
Nyest Egész évben
Pézsmapocok Egész évben
Nyestkutya Egész évben
Mosómedve Egész évben
Borz július 1. – február vége
Házi görény július 1. – február vége
Dolmányos varjú július 1. – február vége
Szarka július 1. – február vége
Szajkó július 1. – február vége

1 Vaddisznó malacnak minõsül a szaporulat 20 kg, süldõnek
pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Kocának minõsül az
50 kg zsigerelt súlyt elérõ vagy meghaladó súlyú
nõivarú vaddisznó.
2 A fácántyúk az adott vadászati évben 2000
példány vegyes ivarú fácánt meghaladó
kibocsátás esetében vadászható a vadászati
hatóság külön engedélyével a vadászati
idényben. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás
feltételeit és a hasznosítás mértéke,
feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytõl
mért körzetét is.
3 Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken
vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább
500 példány fogoly kibocsátása történt,
a vadászati hatóság által a vad zárttéri
tartásáról és kibocsátásáról
adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni
a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét,
mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a
vadászat kibocsátóhelytõl mért körzetét.
4 Nyári lúdból, vetési lúdból és
nagy lilikbõl naponta, személyenként összesen legfeljebb
hat darab ejthetõ el, melybõl a nyári ludak száma
nem lehet több kettõnél. A vetési lúd és
a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés
és Csongrád megye teljes közigazgatási területén,
valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén
december 1-jén kezdõdik és január 31-ig tart. A nyári
lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási
területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli
területén szintén december 1-jén kezdõdik és
december 31-éig tart.
5 Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról
fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg
kell küldeni a Nyugat-Magyarországi Egyetemnek. Az elejtett példányt
a fotódokumentáció elküldését követõ
két munkanapig meg kell õrizni.
6 Tõkés récére augusztus 15-tõl augusztus 31-ig
kizárólag húzáson és a vízparttól
– azaz a vízzel borított terület és a szárazföld
találkozásától – számított 50 méteren
kívül szabad vadászni. Tõkés récébõl
és szárcsából naponta, személyenként
összesen legfeljebb nyolc darab ejthetõ el. Tenyésztett tõkés
réce tilalmi idõben is napi terítékkorlátozás
nélkül lõhetõ.
7 Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvérõl fotódokumentációt
kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István
Egyetem Vadvilág Megõrzési Intézetének. Az
elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését
követõ két munkanapig meg kell õrizni.
8 Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú,
a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási idõszakában
a vadászati hatóság külön engedélyével
gyéríthetõ.
A vadállomány védelme és a vad kímélete
miatt vadászati idényre való tekintet nélkül
haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen,
illetve a súlyosan sérült és életképtelen
vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérõ
köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel
rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak.
A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból
elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye
szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni.
A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról
külön jogszabály szerinti igazolást állít
ki.
A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfõre
esik, akkor kiterjed az azt megelõzõ egy, illetve kettõ napra.
Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra
esik, akkor kiterjed az azt követõ kettõ, illetve egy napra
is.
Gímszarvasbikát, dámbikát, õzbakot, muflonkost
és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október
1-tõl január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá
suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben
szabad élve befogni.
A rendelet 5. számú mellékletének II. részében
felsorolt, vízivad fészkelése és vonulása szempontjából
nemzetközi jelentõségû és hazai kiemelt jelentõségû
vízi élõhelyeken a vadászati hatóság
szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza
a vízivad vadászatának helyét, módját,
idejét, gyakoriságát.
A rendelet kapcsolódó, 27. § és 27/A. § paragrafusa
alapján
A Vadászati törvény vadászati idényeket is tartalmazó
végrehajtási rendelete elérhetõ itt

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük