Eredmények és tervek: összefoglaló a Védegylet választmányi üléséről

Aktualitásokról, a 2018-ban elvégzett feladatokról és a 2019-es tennivalókról is szó esett az Országos Magyar Vadászati Védegylet választmányi ülésén. A május 13-án, Lovasberényben megtartott tanácskozáson a testület tagjai egyhangúlag elfogadták a 2018-as tevékenységről szóló beszámolót, a szervezet és vállalkozásának 2018-as pénzügyi beszámolóját, 2019-es pénzügyi tervét és az idei feladattervet is.

IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK

Az ülésen dr. Semjén Zsolt elnök tájékoztatott az aktualitásokról. Az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkárságán történt személyi változásokról szólva elmondta: a vadgazdálkodásért is felelős szervezeti egység új vezetője, Zambó Péter államtitkár személye a jövőben is szavatolja a szakma érdekeinek érvényesülését.

Balról: dr. Jámbor László alelnök, egyben az OMVK elnöke, dr. Semjén Zsolt elnök, Pechtol János ügyvezető elnök, Imre János, a Felügyelő Bizottság elnöke

Beszélt a 2021-es Vadászati Világkiállításról, amelynek hazánk ad otthont. A rendezvényre már hivatalosan meghívták a világ számos országát, a kapcsolódó beruházások – amelyek közül a legfontosabb a HUNGEXPO teljes felújítása több mint 50 milliárd forint értékben – rövidesen megkezdődnek. A központi rendezvény szeptember 25-étől október 14-éig tart majd, emellett számos kapcsolódó programra kerül sor, illetve kiállítások is nyílnak, amelyek a nemzetközi rendezvény befejezése után is látogathatók lesznek. A nemzetközi esemény szakmai hátterét jelentős részben a vadászati érdekképviseletek biztosítják.

A fegyverekre vonatkozó jogszabályokhoz kapcsolódóan dr. Semjén Zsolt tájékoztatott arról, hogy a Belügyminisztérium eleget tett a vadászati érdekképviseletek kérésének, így a jövőben ha valaki eladja minden puskáját, 120 napig még érvényes marad a fegyvertartási engedélye. (Korábban a jogszabály azt írta elő, hogy ilyenkor azonnal be kell vonni a „barna könyvet”. A határidő letelte után az új fegyver vásárlásához a jövőben is újból kell abszolválni a vadászvizsga gyakorlati és fegyverismeretre vonatkozó elméleti részét.) Beszámolt arról is, hogy az Európai Unió a terrorizmus elleni küzdelem jegyében több szigorítást is elvár a tagállamoktól a fegyverügyi jogszabályok tekintetében. Így például ragaszkodnak a fegyverek időszakos műszaki vizsgáztatásának visszaállításához, illetve engedélykötelessé tennék a 4-szeresnél erősebb nagyítású céltávcsöveket is. A magyar kormányzat nem ért egyet az előírásokkal, Magyarország emiatt – Csehországgal együtt – jelenleg perben áll az EU-val.

A 2018-AS ÉVRŐL

A vadászatra jogosultak érdekeinek érvényesítése, tevékenységük segítése tekintetében több fontos eredményt könyvelhet el a Védegylet. A teljesség igénye nélkül:

  • sikerült elérni, hogy a vadgazdálkodókat kötelezően értesítsék a vadkárbecslésekről, a vadgazdálkodási jogszabályok januárban hatályba lépett módosításai ezt is előírják;
  • a szervezet folyamatosan felhívta a megyei (területi) szövetségek, rajtuk keresztül pedig a vadászatra jogosultak figyelmét az aktuális teendőkre és határidőkre (vadkáralap létrehozása, haszonbérleti díj 90%-ának elutalása);
  • miután a Kormányhivatalok átálltak az elektronikus ügyintézésre, az érdekképviselet ennek mikéntjéről – felhasználva a Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-Magyarországi Területi Szövetségének a témában összeállított anyagát – egy sorvezetőt bocsátott a jogosultak rendelkezésére;
  • mivel a NÉBIH ősszel ismét engedélyezte az őzekre és mezei nyulakra is veszélyes Redentint 75RB rágcsálóirtó használatát, az érdekképviselet felhívta annak veszélyeire a Hivatal és a NAK figyelmét;
  • a külföldi vadászok reptéri fegyverbehozatala körüli visszásságok megelőzése céljából egyeztetések folytak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér illetékeseivel, és a megfelelő eljárásrendről a jogosultak is tájékoztatást kaphattak;
  • a megyei (területi) szövetségek – rajtuk keresztül pedig a vadászatra jogosultak – tájékozottságát rendszeresen kiküldött, átfogó, az ágazatot érintő hírösszefoglalók segítik.

A Védegylet tavalyi munkájából dr. Semjén Zsolt több területet kiemelt. Említette a jogszabályok véleményezését. A szervezet – eleget téve az AM felkérésének – ősszel a Vadgazdálkodási törvényhez 22, annak végrehajtási rendeletéhez pedig 26 normaszöveg-szintű javaslatot nyújtott be, miután bekérte a megyei, területi vadászszövetségek véleményét. Emellett a Vadászkamarával közösen is adott be 6 javaslatot és 2 észrevételt.

Az ASP-vel összefüggésben emlékeztetett, hogy a betegség terjedésének megelőzését célzó, a vadászok számára összeállított járványvédelmi képzés és az ahhoz kapcsolódó vizsga – a Védegylet kezdeményezésére – január óta online is elvégezhető illetve abszolválható.

Az elmúlt esztendőben aktív volt a szervezet külső kommunikációs tevékenysége is a rendszeres nyilatkozatok, kiadott közlemények révén. (A Rádió 1 „Balázs Show” című műsorában a vadászatot ért méltatlan támadást követően a Védegylet már másnap reagált a sajtóban, illetve napokon belül levéllel is fordult a szerkesztőkhöz.)

A Védegylet által életre hívott és koordinált Erdei Szalonka Monitoring Program 2018-ban is folytatódott. Az eredmények kimutatták, hogy a mintavételezés során 90%-ban kakasokat ejtenek el, amelyek heréi nincsenek megduzzadva, így bizonyosan nem nászrepülésről van szó. Ennek tükrében a jövőben akár annak is lehet realitása, hogy Magyarország tárgyalásokat kezdeményezzen a faj vadászati idényének visszaállításáról.

Az elnök elmondta azt is, hogy a Védegylet az Országos Magyar Vadászkamarával együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében az előbbi tevékenysége során segíti a Vadászkamara működését, amely ezért anyagi támogatást biztosít a vadgazdálkodók érdekképviseletének. (Az együttműködés keretében egyebek mellett a jövőben a hírösszefoglalók is a Védegylet és a Kamara közös anyagaiként juthatnak el a vadászokhoz.)

TOVÁBBI FELADATOK

Az ülésen szó esett a vadkár-kérdésről is. Pechtol János ügyvezető elnök elmondta, hogy az ország több megyéjében az állami erdőgazdaságok komoly anyagi hozzájárulást kérnek a vadászatra jogosultaktól a vadkármegelőzést segítő kerítések építéséhez. A jövőben fontos lenne elérni, hogy a hozzájárulás aránya országosan egységes legyen, illetve a vadgazdálkodóknak legyen lehetőségük részletfizetésre. A vadkárhoz kapcsolódóan dr. Jámbor László alelnök – egyben az OMVK elnöke – elmondta, hogy az elmúlt években megváltozott jogszabályi környezet és a rövidesen megjelenő vadkárfelmérési útmutató számos kérdést rendezhet, ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítani a probléma kiváltó okára: a sokhelyütt túltartott nagyvadállományra. A Kamara ezért egy programot indít, amely keretében több vadászterületen a lehető legpontosabban felmérik a nagyvadállományt, megállapítják a különbséget a becsült nagysághoz képest, és ezzel segítik egy hosszú távú nagyvadapasztási program kidolgozását.

Hrabovszki János, a Békés megyei Vadászszövetség elnöke felhívta a figyelmet a fóliázott öntözőcsatornákba fulladó vad problémájára. A témában egy javaslat készül majd a szaktárca részére, amely értelmében az újonnan létesített öntözőcsatornákhoz anyagi támogatás csak akkor járna, ha a vad menekülését segítő berendezéseket is telepítenek. Ezt a pályázatok kiírásánál is figyelembe kell venni.

Dr. Székely László, a Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-Magyarországi Területi Szövetségének és az OMVV Senior Clubjának elnöke egyebek mellett azt is elmondta, hogy a Club koordinálja a Védegylet történetét feldolgozó könyv kiadását, amely a Vadászati Világkiállításra jelenne meg.

A 2019-es teendőket korábban egy programtervben foglalta össze a Védegylet. Ezt az anyagot 2018 decemberi ülésén jóváhagyta az Elnökség, és az akkor elhangzott pontosításokkal kiegészített anyagot támogatta a Választmány is. A főbb feladatok:

  • reprezentatív közvélemény-kutatás elkészíttetése a vadgazdálkodás és vadászat megítéléséről;
  • a vadgazdálkodókat érintő jogi kérdések rendezése (a többi között a belterületi vadmegjelenés, a vad- és gépjármű ütközések következtében keletkező, vadban okozott kár megtérítése biztosítás révén, a gyűjtött agancs nyomon követése);
  • online felületek fejlesztése (új honlap; interaktív térkép a vadgazdálkodási egységek határaival és adataival; az ágazat szereplői közötti kapcsolatot megkönnyítő weboldal);
  • részletes statisztikai adatbázis összeállítása a megyei (területi) szövetségek tagságát adó vadászatra jogosultakról;
  • az országos szervezettség arányának további növelése;
  • a vadgazdálkodóknak kedvezményeket biztosító partnerek felkutatása.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük